Összes kategória

Hírek

Főoldal >  Hírek

Milyen biztonsági szabályok vonatkoznak a nyomószerszámok használatakor?

Jan 29, 2026

A nyomószerszámok veszélyei és kockázati kategóriái

Összenyomódás, végtagleválasztás és csípőpont-sérülések a munkaponton

A nyomószerszámok anyagokon történő tényleges működési helye alapvetően az a terület, ahol a legkomolyabb mechanikai veszélyek jelentkeznek. Az összenyomódás vagy testrészek elvesztésének kockázata drámaian megnő, amikor az üzemeltetők kezüket a részek betöltése vagy kiürítése során ebbe a zónába helyezik, különösen a nyomóformák, a nyomórudak és egyéb mozgó alkatrészek környékén. Ezek a veszélyes helyek ott jelennek meg, ahol a gépalkatrészek összeérnek, így olyan csípőpontokat alkotnak, amelyek akár 10 tonnánál nagyobb erővel is képesek végtagokat beszorítani hidraulikus rendszerekben. Különböző ipari szakértők biztonsági jelentései szerint ezek a balesetek a gyártási környezetben a nyomóberendezésekkel kapcsolatos végtagleválasztások majdnem felét (kb. 49%-át) okozzák.

Amikor munkahelyi biztonságról van szó, az olyan mérnöki megoldások – például a rögzített védőberendezések, az elegáns fényfüggönyök és a kétkezes vezérlőrendszerek – kiemelkednek mint a legjobb kezdeti védőintézkedések. A rögzített védőberendezések egyszerűen teljesen megakadályozzák a hozzáférést. A fényfüggönyök szintén nagyon gyorsan működnek, és majdnem azonnal leállítják a gépeket, ha valaki túl közel kerül hozzájuk. A kétkezes vezérlőrendszerek azt kényszerítik a dolgozókat, hogy biztonságos helyzetben tartsák kezüket, mivel mindkét gombot egyszerre és elég hosszan kell lenyomniuk. Ne feledkezzünk meg azonban arról sem, hogy a személyzetet megfelelően képezni kell a veszélyek felismerésére. A zárolás–címkézés (lockout–tagout) eljárásokat szigorúan be kell tartani minden esetben, amikor szerszámokat cserélnek vagy karbantartási munkálatokat végeznek. Ezek az alapvető biztonsági gyakorlatok naponta életmentők a hazai gyártóüzemek padlóján.

Folyadékbejuttatási sérülések és hidraulikus rendszer-hibák kockázata

A hidraulikus préselő eszközök különleges, súlyos következményekkel járó veszélyeket jelentenek a mechanikai trauma fölött. A nagynyomású vezetékekben (gyakran 2000 PSI feletti nyomáson) keletkező tűszúrásnyi lyukak hidraulikus folyadékot juttathatnak mélyre a lágy szövetekbe – egy látszólag apró sérülés, amely gyakran sürgősségi sebészi tisztítást igényel, és amennyiben nem kezelik órákon belül, magas az amputáció kockázata.

Amikor a hidraulikus rendszerek katasztrofálisan meghibásodnak, két fő veszélyt eredményeznek. Először is, ha a nyomás hirtelen csökken, a munkahengerek közvetlenül lezuhanhatnak az alattuk lévő tárgyakra, néha sérülést okozva a berendezéseken, vagy még rosszabb esetben emberekre. Másodszor, a megszakadt tömlők erősen megcsapódnak, súlyos vágásokat vagy akár tompa erővel okozott sérüléseket okozva. A gyártók jelentései szerint ezeknek a meghibásodásoknak kb. hatvan százaléka valójában régi, kopott tömítésekből vagy helytelenül meghúzott csatlakozásokból adódik a telepítés során. Ezek elkerülése érdekében rendszeres karbantartási ellenőrzések feltétlenül szükségesek. A nyomáscsökkentő szelepek szintén segítenek, ugyanúgy, mint a vészhelyzeti leállító berendezések, amelyek gyorsan leállítják a működést, amint valami probléma merül fel. Ezek a biztonsági intézkedések nem csupán ajánlások, hanem valódi életmentő eszközök ipari környezetben, ahol a balesetek nagyon gyorsan bekövetkezhetnek.

OSHA-előírásoknak megfelelő mérnöki biztonsági intézkedések préselő szerszámokhoz

Rögzített, zárható és állítható védőberendezések a 29 CFR 1910.217 előírásai szerint

Az OSHA 29 CFR 1910.217 szabályzata a fizikai védőberendezéseket határozza meg elsődleges mérnöki ellenőrzési eszközként a sajtószerszámokhoz. A védőberendezéseknek meg kell felelniük az OUTA elvnek – megakadályozniuk kell a hozzáférést fedő alatt át , vagy körbe a munkahelyhez – az ANSI B11.1 szabvány szerint legfeljebb ¼ hüvelyk (6,35 mm) átmérőjű nyílásokkal.

A rögzített védőberendezések állandó védelmet nyújtanak, és azokra a mindennapi feladatokra alkalmazhatók legjobban, amelyek egy műszakról a másikra nem változnak lényegesen. Az egymással összekapcsolt típus közvetlenül csatlakozik a gép vezérlőrendszeréhez, így a gép minden alkalommal leáll, amikor valaki kinyitja vagy áttöri a védőberendezést. A modernabb modellek rugómentes kialakításúak, amelyek nehezebbé teszik a szándékos manipulációt. Vannak továbbá állítható védőberendezések is, amelyek lehetővé teszik a munkások számára a nyomatékok cseréjét, de minden műszak kezdetén ellenőrizniük kell, hogy minden elem megfelelő helyzetben van-e. Mindezen különböző biztonsági intézkedések segítenek megelőzni a súlyos sérüléseket – például összenyomott ujjakat vagy elvesztett végtagokat – éppen ott, ahol a balesetek leggyakrabban előfordulnak. Ez különösen fontos, mert a Ponemon Intézet 2023-as kutatása szerint egyetlen munkahelyi baleset átlagosan 740 000 dollárba kerül a vállalatoknak.

Fényfüggönyök, lézeres szkennerek és kétkezes vezérlőrendszerek

A fizikai védőberendezések egyszerűen nem működnek, ha az alkatrészeket a gyártási folyamat során folyamatosan kezelik. Itt jön szóba a jelenlétérzékelő technológia. Gondoljon infravörös fényfüggönyökre vagy lézereszközökre, amelyek láthatatlan biztonsági zónákat hoznak létre a gépek körül. Ezek a rendszerek azonnal leállítják a gép működését, ha valaki túlságosan közel kerül hozzájuk. Olyan feladatoknál, ahol a munkavállalóknak közvetlenül interakcióba kell lépniük a berendezésekkel, léteznek az úgynevezett kétkezes vezérlők, amelyekről mindenki beszél. Ezek az OSHA által jóváhagyott eszközök éppen ezért bizonyultak megbízhatónak. Mindkét gombot egyszerre kell lenyomni, és ezt fél másodperces időablakon belül kell megtenni, valamint a gombokat addig kell nyomva tartani, amíg a következő veszélyes mozgás teljesen le nem zajlik. A legtöbb gyártóüzem tapasztalata szerint ez a követelmény valójában növeli a munkavállalók figyelmét, és hosszú távon csökkenti a balesetek számát.

Ezeknek a rendszereknek a biztonsági távolságait ellenőrzött nyomóerő-leállási idők alapján számítják ki – becslések helyett –, és az újabb modellek integrált figyelőrendszert is tartalmaznak, amely automatizálja az érvényesítést, így kizárja a kézi mérési hibákat. Az ANSI B11.1-2009 szabvány szerint minden elektronikus védőberendezésnél napi funkcionális tesztelés szükséges, és karbantartás közben szigorúan be kell tartani a LOTO (Lockout/Tagout) eljárásokat.

Szükséges személyi védőeszközök (PPE) és biztonságos munkavégzési gyakorlatok

Vágásgátló kesztyűk, ütésálló szemüveg és hallásvédő kiválasztása

Az OSHA szabályozásai szerint a vállalatoknak ingyenesen biztosítaniuk kell a megfelelő egyéni védőeszközöket azoknak a dolgozóknak, akik préselő szerszámokkal dolgoznak. Mi tartozik ide alapvetően? A munkavállalóknak olyan, ANSI-szabvány szerint tanúsított kesztyűkre van szükségük, amelyek ellenállnak a vágásoknak éles anyagok kezelésekor, valamint olyan védőszemüvegre, amelynek ütésállósági minősítése van (keressük a Z87.1+ szabványt), hogy megakadályozzák a szembe repülő szennyeződések behatolását. Amikor a gépek zajszintje eléri vagy meghaladja a 85 decibelt, zajcsökkentő fülhallgatókra is szükség van. Itt nagyon fontos a megfelelő illeszkedés, kedves kollégák! A rosszul illeszkedő védőfelszerelés ténylegesen körülbelül 60 százalékkal növelheti a sérülés kockázatát – ezt mutatták ki a tavalyi biztonsági ellenőrzések. Ne hagyjuk ki tehát a próbálkozásokat csupán azért, mert valami első ránézésre jónak tűnik.

A veszélyforrás-értékelés határozza meg a védőeszközök kiválasztását – a nyomóöntési műveletek hőálló kesztyűket igényelnek, míg a hidraulikus rendszerek karbantartása kémiai ellenállású anyagokat követel. Arcvédő pajzs kötelező a beragadások megszüntetése vagy az öntőformák cseréje során, és a hallásvédő kiválasztását valós idejű zajtérképezés alapján kell elvégezni – nem feltételezett küszöbértékek alapján.

Biztonságos rakodási/lerakodási eljárások és a lekapcsolás/címkezés (LOTO) integrálása

Az anyagmozgatás a sajtószerszámok közelében fegyelmezett, szabványosított protokollokat igényel. A rakodási sorozatoknál alkalmazott két személyes ellenőrzés csökkenti az emberi hibák kockázatát, míg a padlóra festett jelölések, fényalapú zónaindikátorok és hangjelzések erősítik a térbeli tudatosságot a veszélyes területek körül.

A LOTO-szabályzat betartása kötelező a karbantartás során: a végtagok amputációjával járó balesetek 70%-a beragadások megszüntetése közben történik, és a legtöbb esetben véletlen energiavisszakapcsolás áll a háttérben. Integrálja a személyi védőeszközök (PPE) ellenőrzését közvetlenül a LOTO-lépésekbe – a munkavállalóknak vágásgátló kesztyűt és arcvédő pajzsot kell viselniük. előtte elkülönítő címkék alkalmazása – a teljes energiavezérlési folyamat során folyamatos védelem biztosítása érdekében.

Műszaki szakszerűségi tanúsítás, használat előtti ellenőrzések és folyamatos biztonsági képzés

A megfelelő szakszerű képzés és tanúsítás megszerzése az üzemeltetők számára különösen fontos a préselő berendezések biztonságos használata érdekében. A képzési programnak át kell tekintenie az alapvető ismereteket, ideértve a berendezés működési elvét, a lehetséges veszélyforrások felismerését, a vészhelyzetek kezelésének módját, valamint bőséges gyakorlati időtartamot is tartalmaznia kell. Mindezt tapasztalt oktatóktól kell elsajátítani, akik mind az ANSI B11.0 szabványokat, mind az OSHA előírásokat betartják. A legtöbb tanúsítást kb. háromévenként újra kell érvényesíteni. Azonban van egy további fontos feltétel is: ha bármilyen hiba történik, vagy jelentős változásokat hajtanak végre magán a berendezésen, az üzemeltetőknek azonnal újra kell tanúsítaniuk magukat. Ez nem csupán papírmunka kérdése. Az előírások folyamatos betartása biztosítja, hogy mindenki megfeleljen a szabályozási követelményeknek, és egyúttal felkészült legyen a napi működés során esetlegesen felmerülő bármilyen helyzetre.

A napi, használat előtti ellenőrzések kötelezőek: a kezelőknek ellenőrizniük kell a fék reakciókészségét, hidraulikus vagy légvezeték-szivárgásokat keresniük, a védőburkolatokat sérülésre vagy helytelen igazításra vizsgálniuk, valamint meg kell győződniük arról, hogy a vészhelyzeti leállító funkciók megfelelően működnek. Ezek az ellenőrzések megakadályozzák, hogy kisebb hibák – például egy elkopott tömítés vagy késleltetett fékműködés – katasztrofális meghibásodásokká alakuljanak.

A folyamatos biztonsági képzés erősíti a figyelmet, integrálja az idővel változó szabványokból (pl. ANSI B11.1-2024) származó frissítéseket, és bemutatja az új technológiákat, mint például az intelligens érzékelők vagy az előrejelző karbantartási eszközök. Ha a biztonsági kultúrába ágyazódik – és nem csupán formális „jelölőnégyzetként” kezelik –, akkor mérhetően csökkenti a balesetek gyakoriságát a magas kockázatú ipari környezetekben.

GYIK

Milyen fő veszélyek járnak a sajtószerszámok használatával?

A fő veszélyek közé tartoznak a összenyomódás, az amputáció, a csípőpont-sérülések, a folyadékbejuttatási sérülések és a hidraulikus rendszer meghibásodásai.

Hogyan lehet megelőzni a sajtószerszám-baleseteket?

A balesetek megelőzhetők műszaki védelemmel, például rögzített védőburkolatokkal, fényfüggönyökkel és kétkezes vezérlőrendszerekkel, valamint megfelelő munkavállaló-képzéssel és szigorú biztonsági protokollok betartásával.

Miért fontos a személyi védőeszköz (PPE) a sajtószerszámok kezelése során?

A személyi védőeszközök – például vágásgátló kesztyűk, ütésálló szemüveg és hallásvédő – döntő jelentőségűek a sérülések megelőzésében éles anyagok, repülő forgácsok és magas zajszint hatására.

Mi az operátorok tanúsításának szerepe a biztonságban?

Az operátorok tanúsítása biztosítja, hogy az egyének megfelelően képzettek legyenek a berendezések kezelésére, a veszélyek felismerésére és vészhelyzetek kezelésére, így biztonságos munkavégzést biztosítanak az ipari környezetben.