Hogyan ellenőrizzük a hidraulikus hengereket szivárgás szempontjából?

Vizuális ellenőrzés: első vonalbeli észlelés külső szivárgásoknál hidraulikus hengerekben

Folyadékszemcsék keresése a dugattyúrudakon, tömítéseken, csatlakozókon és rögzítési felületeken A hidraulikus hengerek külső szivárgásának észrevételének legegyszerűbb módja, ha alaposan megnézzük őket. Amikor a dugattyúrudakat ellenőrizzük, figyeljünk oda a jellegzetes nedves csíkokra vagy olajos foltokra az előre-hátra mozgás útvonalán. Ez általában azt jelzi, hogy valami baj van a rúdtömítésekkel. Alaposan nézzük meg a tömítőanyákat és csatlakozókat is. A friss folyadék gyakran itt gyűlik össze, csillogó, ragadós nyomokat hagyva maga után, míg a régebbi szivárgások sötétebb foltokat okoznak, amelyeket könnyű észrevenni. Ne feledkezzünk meg a rögzítési felületekről sem. Ezek gyakran rejtenek olyan problémákat, amelyekre senki nem számít. Az olaj hajlamos kiszivárogni a csavarszálak, felfogatókörök és flangelemek körül, ha a tömítés nem megfelelő. Ahogy sok technikus már tapasztalta a gyakorlatban, az ilyen problémák korai észlelése megakadályozhatja a hidraulikus rendszerek összes meghibásodásának kb. felét, és körülbelül 30%-kal csökkentheti a folyadékfogyasztást. Különös figyelmet kell fordítani bizonyos pontokra, ahol a legtöbb kisebb szivárgás keletkezik. A csatlakozók menetei, hegesztési varratok, valamint azok a helyek, amelyek folyamatos rezgésnek vagy intenzív hőterhelésnek vannak kitéve, idővel elsődleges gyanús helyekké válnak.

A tömítések öregedésének felismerése – repedések, duzzadás és olajszivárgás
A tömítések romlása három jellegzetes vizuális jelzésben nyilvánul meg, amelyek azonnali figyelmet igényelnek:

• Felületi repedezés : Finom repedések, amelyek a tömítés felületén terjednek szét, általában ózonnal vagy inkompatibilis folyadékokkal való érintkezés miatt
• Duzzadt geometria : Látható torzulás, ami kémiai inkompatibilitásból adódik – a folyadék behatolása miatt az elasztomerek kitágulnak a tartóelemen kívülre
• Állandó csepegés : Olajcseppek tapadnak a mozdulatlan tömítésekhez, akár letörlés után is, ami hamarosan bekövetkező extrúziós hibára utal

A mikroszkopikus szivárgás gyakran olyan ragadósságként jelenik meg a tömítések körül, amely porral szennyeződik, mielőtt cseppekké alakulna. Ellenőrizze proaktívan a tömítéseket hőmérsékletugrások vagy folyadékcserék után – szennyezett rendszerekben a gyorsult öregedési ciklusok akár 70%-kal is lerövidíthetik a tömítések élettartamát. Mindig kombinálja az ellenőrzéseket a rendszer tisztításával; a maradék szennyeződés elrejtheti a korai szakaszban jelentkező szivárgások tüneteit.

Funkcionális tesztelés: Nyomástartó és hengertúramlás-tesztek belső szivárgásokhoz hidraulikus hengereknél

Szabványosított nyomastartási eljárás és sikeres/sikertelen értékelési küszöbértékek

A belső szivárgások megtalálása általában nyomásmentesítési teszt elvégzését igényli. Kezdje a henger teljes kinyitásával vagy behúzásával. Ezután alkalmazzon nyomást a dugattyúfej oldalon kb. 1,5-szeres mértékben annyit, amennyi nyomáson a rendszer általában működik. Például egy 2000 PSI-es rendszernél ez kb. 3000 PSI nyomás alkalmazását jelenti a tesztelés során. Tartson ezt a nyomást öt egész percig, miközben folyamatosan figyeli a nyomásmérő leolvasásait. A szakmai körökben általában akkor tekintik a nyomásesést hibás működés jeleként, ha az öt perc alatt több mint 5%-os a csökkenés – ez általában kopott dugattyú-tömítésekre vagy akár a hengerhenger testének sérülésére utal. Amikor azonban különösen fontos alkalmazásokról van szó, például légi- és űrkutatási alkatrészekről vagy nagyipari berendezésekről, egyes gyártók még szigorúbb előírásokat állítanak, néha legfeljebb 2%-os nyomásveszteséget engednek meg. Ne feledje: mindig a legjobb gyakorlat, hogy ellenőrizze az eredeti gyártó által megadott elfogadható határokat a vizsgált alkatrészekre vonatkozóan.

Kéttolású hidraulikus hengerek hajlítási tesztelési protokollja terhelés alatt

Kéttolású hidraulikus hengereknél végezzen el hajlítási tesztet működési terhelés alatt:

1. Emelje fel a névleges terhelést középhelyzetbe
2. Zárja le a hidraulikus ellátó vezetékeket
3. Mérje meg a dugattyúrúd elmozdulását 15 percen keresztül lézeres igazítóeszközökkel vagy mutatós órákkal

Az elfogadható hajlítás mértéke a henger méretétől és alkalmazástól függ:

Ezeknek a küszöbértékeknek a túllépése belső áramkörök kialakulását jelzi a dugattyú tömítésein vagy szelepszivárgáson keresztül. Függő terheket tartó hengereknél azonnali ellenőrzés szükséges a kontrollálatlan mozgás megelőzése érdekében.

Haladó szivárgásérzékelési módszerek nehezen azonosítható vagy korai stádiumú meghibásodásokhoz hidraulikus hengereknél

Amikor a hagyományos módszerek nem képesek felismerni a rejtett szivárgásokat, a speciális technikák kritikus megoldásokat nyújtanak. Ezek az eljárások – ellentétben a vizuális ellenőrzéssel vagy nyomásvizsgálatokkal – mikroszkopikus hibákat céloznak meg, mielőtt azok működési katasztrófává fajulnának.

Ultrahangos érzékelés enyhe külső és közel-felszíni szivárgásokhoz

Az ultrahangos szivárgásdetektorok úgy működnek, hogy a mi fülünk számára hallhatatlan, nagyon magas frekvenciájú hangokat átalakítják olyan jelekké, amelyeket már érzékelhetünk. Amikor nyomás alatt lévő folyadék kiszivárog apró repedéseken vagy lyukakon, turbulenciát hoz létre, amely 35–50 kHz-es tartományban jelentkezik. A technikusok ezekkel a speciális érzékelőkkel átvizsgálják a gyakori szivárgási helyeket, mint például a hengerek rúdjait, a tömítéseket és az illesztési varratokat. Ezekkel akár 0,001 gallon per perc méretű szivárgásokat is képesek észlelni, ami messze az alatt van, amit a legtöbb hagyományos tesztelési módszer detektálni tud. Ennek a módszernek az egyik nagy előnye, hogy nem igényli az alkatrészek szétszedését. A kopott tömítéseket és meghibásodott csatlakozókat kb. 9 esetből 10-ben képes felismerni, és kb. 30%-kal kevesebb hibát eredményez, mint a hagyományos festéktesztelési módszerek.

Nyomásfigyeléssel szinkronizált boreszkópos furatvizsgálat

A belső hengerfurat hibái egyidejű nyomásszabályozást és vizuális ellenőrzést igényelnek. A mérnökök boreszkópot helyeznek be a henger nyílásain, miközben a nyomást alapjárattól a működési terhelés 150%-áig növelik. A szinkronizált videófelvétel feltárja:

• Horzsolt hengerfalak, amelyek miatt a dugattyú tömítése átenged
• Szabálytalan reteszelési hornyok, amelyek lehetővé teszik a rudas tömítések kilövellődését
• Korróziós bemélyedések a dugattyútömítések mögött

A nyomásingadozások ezen ellenőrzés során dinamikus szivárgási utakat tárnak fel, amelyek statikus tesztek során láthatatlanok. Egy nehézgépgyártó cég 40%-kal csökkentette a hengerek újraépítésének gyakoriságát, miután bevezette ezt a kétfázisú elemzést.

Megelőző legjobb gyakorlatok a hidraulikus henger szivárgások kockázatának csökkentésére

A proaktív karbantartási protokollok jelentősen csökkentik a hidraulikus hengereknél fellépő szivárgások előfordulását, miközben meghosszabbítják az üzemeltetési élettartamot. Alkalmazza ezeket a fő stratégiákat:

• Rendszeres vizuális ellenőrzések azonosítsa a korai szakaszban lévő tömítésromlást vagy folyadéknyomokat, mielőtt a hibák súlyosbodnának
• Szennyeződés-ellenőrzésben a rendszeres olajcserékkel és szűréssel megelőzhető az abrazív részecskék okozta károsodás
• A terhelés kezelése elkerüli a tömítések és dugattyúrudak túlterhelését okozó névleges teljesítménytúllépést
• Hőmérséklet-figyelés fenntartja az optimális működési tartományokat, hogy megakadályozza a tömítések keményedését vagy a folyadék ritkulását
• Pontos Igazítás felszerelés közben kiküszöböli az egyenetlen terhelést a dugattyúrúd-tömítéseken és csapágyakon

Az üzemeltetők képzése a szivárgások felismeréséről és a megfelelő kezelési technikákról tovább növeli az előzés hatékonyságát. A 2023-as Folyadékrendszerek Elemzés jelentés szerint azok a szervezetek, amelyek strukturált karbantartási ütemtervet alkalmaznak, 40–60%-kal kevesebb szivárgási esetről számolnak be, mint a reaktív megközelítést alkalmazók. A vizsgálatok és alkatrészek cseréjének folyamatos dokumentálása hasznos adatokat hoz létre a folyamatos fejlesztési ciklusokhoz.

GYIK